A kókuszolaj (vagy másnéven kókuszzsír, halmazállapottól függ az elnevezés) fogyasztása az utóbbi években ugrásszerűen megemelkedett a nyugati országokban. Ennek legfőbb oka, hogy számos egészségre kedvező tulajdonsággal ruházták fel. Egy felmérésben a megkérdezett amerikaiak 72%-a gondolta úgy, hogy a kókuszzsír egészséges, illetve számos kutatás alapját is képezte a feltételezés. Megfigyelték ugyanis, hogy az olyan népcsoportoknál, ahol sok kókuszt fogyasztanak, alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása. Sajnos azonban ez nem csak a kókusznak köszönhető, hiszen egyrészt ők nem az általunk is ismert finomított kókuszzsírt használják, másrészt pedig a diétájuk rostban gazdag, és kevés finomított szénhidrátot, feldolgozott élelmiszert tartalmaz. Tehát az egészségre nézve a kókuszolaj fogyasztása nem járt pozitív előnnyel.
Fontos megjegyezni, hogy a kókuszolaj főként telített zsírsavakból áll, és a táplálkozási irányelvek szerint a telített zsírok bevitelét korlátozni kell. Tartalmaz kevés telítetlen zsírsavat is, de az élelmiszerekben gyakran hidrogénezik annak érdekében, hogy teljesen telített legyen (így hosszabb az eltarthatóság, illetve az állaga sem lesz olvadékony). Ennek során transzzsírok keletkezhetnek, ami káros az egészségre.
A kókuszolajat friss vagy szárított kókuszból (kopra) nyerik ki. A „szűz” vagy „extra szűz” (nincs jelentősége az elnevezésnek) kókuszolaj általában friss kókuszhúsból készül, amelyet géppel préselnek ki. A kókuszolaj kinyerésének két fő módszere van:
- Száraz módszer: A friss kókuszhúst gyorsan szárítják, majd géppel kipréselik az olajat.
- Nedves módszer: A friss kókuszhúsból géppel kinyerik a „tejet” és az olajat, amiket fermentálással, enzimatikus eljárással vagy centrifugával választanak szét.
Nem tartalmaz koleszterint, és a nedves eljárással préselt olajnak van némi E-vitamin, polifenol és ásványianyag tartalma. Növényi szterint tartalmaz, ami elméletben segíthet az állati eredetű élelmiszerrel bevitt koleszterin csökkentésében azáltal, hogy kiszorítja azt a felszívódáskor. Azonban a javasolt fogyasztási mennyiség nem jár ilyen előnnyel. Kutatások szerint a „jó” HDL-koleszterinszintet emelheti, de ez önmagában nem jár a kardiovaszkuláris betegségek csökkentésével. Sőt, a „rossz” LDL-koleszterinszint emelkedését is megfigyelték a rendszeres kókuszzsírt használók körében.
Mivel a telítetlen zsírsavak könnyebben reakcióba lépnek magas hőmérsékleten és így káros anyagok keletkeznek, a telített zsírok magas aránya miatt a kókuszolaj alkalmas sütéshez.
Mennyi zsír fogyasztása javasolt?
A napi összes zsírbevitel maximum 30 energiaszázalék legyen, melyből a telített zsírsavakat 10 energiaszázalék alatt javasolt tartani. A fennmaradó 20 energiaszázalék telítetlen növényi eredetű legyen (a kókuszzsír nem tartozik ide). Ez napi 2000kcal étrend esetén azt jelenti, hogy körül-belül egy evőkanál kókuszzsír elfogyasztása kimeríti a javasolt telített zsírsavbevitelt.